Mindig azt szoktam mondani, hogy az írásban az a legnehezebb, hogy kitaláljam, miről is legyen szó, utána már sínen vagyunk. Fittanyuka viszont előállt egy olyan kérdéssel, hogy bebizonyosodott, nincs igazam. Azt kérdezte, nem írnék-e tippeket arra vonatkozólag, hogy mit tegyünk, ha nincs időnk semmire és mégis szeretnénk valami mozgást beiktatni az életünkbe. Ez jó kis téma, főleg, mivel eléggé érintve vagyok a kérdésben. Mármint az állandó időhiányban.
Gondoltam, segítséget hívok, meg is kérdeztem barátnőmet, aki csak azt reagálta, hogy: „ha pár héttel hamarabb írod, javasoltam volna a "lopjál lomistól repedt fürdőkádat" szezonális extrémsportot, mely a futás és az erősítő edzés tökéletes kombinációja". Nos, valóban. A lomtalanítás – helyszíntől függően – magába foglalhatja a legtöbb szükséges mozgásformát: küzdősport, erősítés, kardió mozgás. Lehet, ide sorolnám még a 7-es buszon ülőhelytalálást is, de talán az már túl durva és csak igazán erős idegzetűeknek ajánlott.

Nade nem viccelem el a témát, tényleges mozgásra van szükségünk, amihez valóban idő kell. Először is sokszor kiderül, hogy ha kicsit átalakítjuk az időbeosztásunkat, akkor belefér még a mozgás, illetve egyszer azt olvasta m valahol, hogy meg kell tanulnunk különbséget tenni aközött, hogy mi a sürgős és mi a fontos. És igenis a fontosat kell előtérbe helyezni. Az egészségünk megőrzése fontos, később már nem tudjuk kitörölni a dolgokat, nem tudjuk visszatekerni az időt, arra hivatkozva, hogy „bárcsak korábban jutott volna eszembe a megelőzés". Viszont el kell ismerni, hogy sajnos „sürgős" kategóriába eső feladatok is akadnak bőven, úgyhogy erősen végig kell gondolni a napunkat, hogy be tudjuk szorítani az időnkbe a mozgást is.

Hogyan találjunk időt edzésre?

1. Gazdálkodjunk okosan az idővel!
Az első és legfontosabb teendő, hogy átlássuk előre a tennivalóinkat és logikusan, időtakarékosan összeszervezzük ezeket. Itt bukhat el minden :( Érdemes napi tervet összeírni, hogy mik a tennivalók és milyen helyszínen, hogy A pontban eltöltött idő után ne B pontban villanjon be, hogy jajj, elfelejtettünk valamit és vissza kell menni A pontba. A to-do-list a barátunk ;)

2. Készítsünk listát a tennivalókról
Fontos, hogy ne csak azt írjuk fel, hogy mit kell csinálni, hanem helyszín szerint is rendezzük egy kicsit, hogy mi az, amit otthon kell intézni, mi az, amit a város bizonyos pontjain és mi az, ami a bkv-n ülve, esetleg a kocsiban is elintézhető (a headset feltalálóját áldjuk, hogy már vezetés közben is telefonálhatunk és időt spórolhatunk). Jelöljük be azokat a tennivalókat, amiket esetleg más is megcsinálhat helyettünk

3. Ruházzuk át feladatainkat másra
Persze, persze, megszoktuk, hogy mi csinálunk mindent, de előfordulhat, hogy éppen azon a héten más is ugyanúgy el tudja végezni, csak kevesebb idő alatt. Lehet, hogy épp adott környéken jár férjünk/gyerekünk/apósunk/anyósunk/szomszédnéni, ami miatt nekünk át kellene utazni a fél városon, azaz neki 3 percébe kell elintézni, míg nekünk 63. Nem kell rendszeresen átruházni a feladatokat, de érdemes élni az adódó lehetőségekkel ;)

4. Házimunka, ügyintézés átruházása másra
Lehet, hogy észre sem vettük, hogy mindent mi csinálunk otthon, amire más is képes lenne. Kis apróságokra a család többi tagja is képes, mindenkinek napi plusz 1-2 percet jelentene, de lehet, hogy emiatt már összejönne egy rövidebb edzésre a szabadidő. Például a szendvicses étkezések után a tányér és a kés elmosására a nagyon piciket leszámítva bárki alkalmas, ezeket mindenki elvégezheti maga után, viszont ha ennyivel kevesebbet kell elmosogatni, az lehet, hogy pont egy edzésre való idő.

5. Korlátozzuk a képernyő előtt töltött időt
Vagy bármi mást, amibe hajlamosak vagyunk belefeledkezni. Amikor államvizsgára készültem, beszereztem egy konyhai órát vad csörgéssel (konyhai főzőcskéhez azóta sem használtam), ami elég jól kizökkentett abból, amiből ki kellett (mert mint tudjuk, vannak időszakok, amikor a házimunka is hirtelen elképesztően vonzóvá válik). Korlátozhatjuk, hogy hány percet szánunk az e-mailek megválaszolására, az offline posta rendezgetésére, dokumentumok digitalizálására, tévénézésre, bármire, ami a mindennapos feladataink közé tartozik. Ha szépen betartjuk az időkorlátokat, akkor mindenféle munkából lecsíphetünk 5, 10, 15 vagy ki tudja, hány percet, amit összeadva megintcsak időt nyerhetünk az edzésre.

6. Nézzünk kevesebb tv-t
Már ha eddig egyáltalán jutott arra idő. Ha mégis tévénézésre szánjunk magunkat, érdemes késleltetve, videóról megnézni a műsorokat, így a reklámokat áttekerhetjük. Ami a tv-ben 60-65 perc, az tulajdonképpen egy 40-42 perces epizód. A fennmaradó időben választhatunk, hogy megnézünk még egy 20 perces sit-comot, hogy nevessünk egy jót vagy inkább 20 percet edzünk, hogy ne csak pillanatnyi legyen az öröm, hanem hatással legyen a nap további részére (a bejegyzés folytatásában rövid edzéseket fogok bemutatni, mert van ilyen is, úgyhogy személyes javaslatom az, hogy tényleg edzésre spóroljuk meg az időt).

7. Társasági élet másképp
Nem is tudni már, honnan ered a szokás, hogyha csak úgy össze akarunk futni valakivel, akkor beülünk egy kávéra, sütire vagy vacsorára valahova. Tényleg fontos az ilyesmi, társasági élet nélkül könnyen megzizzen az ember, de lehet ezt másképp is. Arról nem is beszélve, hogy hajlamosak vagyunk többet enni, ha társaságban étkezünk, ami nem feltétlenül tesz jót a kilóinknak. Ehelyett érdemes inkább egyet sétálni a közeli parkban, elmenni valamilyen csoportos órára és előtte-utána az öltözőben és hazafelé beszélgetni. Ha ügyesek voltunk és maradt időnk, egy kellemes teázás is beleférhet.

8. Használd ki a várakozási időt
Elviszed a gyereket edzésre/különórára, hazamenni nincs idő, de mégis jó lenne értelmesen kihasználni az időt. Egyik tanítványom (nyelvet is tanítok) szokta mondani, hogy nem a legszebb gyöngybetűivel írta a házit, mert épp a kispadon ülve körmölte le a gondolatait. Naigen, így is lehet időt nyerni. Így is ki lehet használni az időt, hogy valami sürgős feladatot végzünk el, vagy pedig valami mozgásba is belekezdhetünk. Tempós gyaloglás az épület körül vagy biciklivel róni a köröket (akár odafelé a kocsiban szállítva a bringát), de több helyen van már olyan lehetőség, hogy amíg a gyerek tornázik, addig a szülőnek is biztosítanak mozgásra lehetőséget – a szerdai kondim például pont ilyen, amíg a gyerekek Pilatesen, addig én az anyukákat edzem. És ha ilyen lehetőség van, azt kár kihagyni, a gyerek majd úgyis motivál, hogy jönni kell tornázni ;)

9. Mozogj együtt a gyerekkel
A gyerekkel töltött idő fontos és egyik anya sem szeretne bűntudatot érezni amiatt, hogy pont az edzés miatt tölt kevesebb időt babájával, nagyobb gyerekével. Nem kell aggódni, össze lehet kötni a kellemest a hasznossal: sok helyen van baba-mama torna; ha a babakocsi megengedi, lehet futni a parkban, miközben a baba friss levegőn van; illetve ki lehet próbálni az olyan új mozgásformákat, mint a Kanga-tréning, nagyobbakkal pedig lehet közösen edzeni, biciklizni, otthon együtt tornázni, nagyobb gyerekekkel közösen kiválasztani valami sportot és azt együtt végezni.

10. Vegyél magadnak szabadidőt
Ha anyagilag megengedheted magadnak, alkalmazz időnként fizetett segítséget a mindennapokban. Van sok-sok dolog, amit más is meg tud csinálni helyetted és nem is biztos, hogy többe kerül így. Apukám mondta mindig, hogy nincs minden ingyen, amit magunk csinálunk, mert lehet, hogy én is meg tudok csinálni valamit 10 óra alatt (amivel egy szakértő mondjuk egy óra alatt végez), de addig sem dolgozom, az órabéremmel átszámolva igencsak sokba kerül az adott dolog. Persze, ha idő van, a költségkeretbe viszont nem fér bele, hogy kifizessünk valamit, akkor nincs más választásunk, de sokszor adódik, hogy csak megszokásból végzünk valamit, pedig ha mérlegelnénk minden tényezőt, anyagilag is jobban járnánk, ha más csinálná helyettünk.

+1. Tanulj meg nemet mondani!
Ez a legfontosabb „trükk". Nem kell mindent nekünk csinálni. Nem kell minden kérésre igent mondani. Nem kell mindent elvállalni állandóan, csak mert már egyszer csináltunk hasonlót és ezért mindenki úgy gondolja, majd újra megtesszük. Nem kell magunkra vállalni, hogy az egész ovis csoport táncruháját megvarrjuk. Vagy a ballagótarisznyákat. Vagy hogy becsomagoljuk a 30 fős osztály Mikulás ajándékát. Nem kell mindenre igent mondani. Szelektálni kell és néha kicsit önzőnek lenni, hogy még mielőtt megbolondulunk a ránk szakadó mindennapi teendőktől, kicsit odafigyeljünk magunkra.

Az lenne a legjobb, ha legalább heti háromszor lenne időnk egy-egy óra mozgásra, ami nem csak a testnek szükséges, hanem ennyi idő tényleg jár nekünk. Kiszámoltátok már valaha, hogy a heti 3 óra hány százalékát teszi ki a hetünknek? Még csak a 2 %-ot sem éri el! Heti 2% ne járna nekünk? :)

Ha mégis úgy adódik, hogy sehogy sem jön össze ennyi szabadidő, amit mozgásra lehet fordítani, akkor sem kell feladni, felejtsük el a fekete-fehér, mindent-vagy-semmit elvű gondolkodást, a kevés is sokkal több a nullánál. A következő bejegyzésben majd arról írok, hogy mit is tegyünk, ha tényleg nem tudunk túl sok időt szánni az edzésre, milyen mozgásformákat, pótfeladatokat kell/érdemes végezni ahhoz, hogy kicsit jobb legyen az élet a testünknek!

Stay tuned!